Kalandjaim Londonban :))

Már elég régóta nem írtam semmit, ennek több oka is van.Az egyik, hogy általános dolgokról nem nagyon akartam írni és nagyon nem történt semmi különös, a másik meg, hogy a kis gépezetem véglegesen haldoklik és nem nagyon tudom rábeszélni, hogy működjön, ha már a facebook-ot betölti egy fél óra alatt, akkor már hálás lehetek :)

Múlt hét előtti héten, a fiúknak szünet volt az iskolában, ezért egész héten nagyon nem volt semmi dolgom, de azért egyik nap utolért a szerencsétlenség :) Egyik reggel felkeltem és elindítottam a mosógépet, utána pedig leültem a nappaliba tv-t nézni.Egyszer csak egy reccsenésre lettem figyelmes, kirohantam a konyhába és a mosógép hátuljából ömlött a víz.Konkrétan nem tudtam hova kapjak, annyira megijedtem, hogy szaladgáltam össze vissza felmosórongyért stb. , mire visszaértem a ronggyal addigra az egész konyhában állt a víz.Aztán átrohantam az egyik kedves szomszédhoz, aki egyszer még felajánlotta, hogy ha bármiben kell nagyon szívesen segít, hát én most jelentkeztem, hogy akkor most élnék is a lehetőséggel :)) Átjött, felitattuk a vizet, meg nagy nehezen a gépet is sikerült leállítani.Utólag kiderült h az egyik cső tört el.. Sikerült jól rám ijeszteni.

Aztán a múlt héten már itt is visszaállt minden a normális rendbe: fiúk haza jöttek,suli,stb. A múltkor éppen a konditeremben csinálgattam a gyakorlataimat, amikor észre vettem, hogy a mellettem álló két fiú magyarul beszélget, de mivel nem voltam benne biztos, elkezdtem fülelni.Aztán gondoltam, mégsem, ezek nem is magyarul beszélnek.Aztán megint megütötte a fülemet egy szó.. :) Aztán sikerült annyira bámulnom őket , hogy egyszer csak oda fordult a fiú , rám nézett és így kérdezte, hogy te értesz minket? :))) Na akkor már biztos volt, hogy Magyarok, de szegényeknek annyira belebámultam a fejükbe.. :)) Elkezdtünk beszélgetni, amikor oda jött még egy fiú, hogy "sziasztok, Én is Magyar vagyok".A végén azon nevettünk, hogy lehet, hogy a fél konditerem Magyar csak mindenki egyedül jár vagy zenét hallgat és így nem derül ki a másikról :)) Az minden esetre biztos, hogy rengeteg Magyar van kint.

A múlt hét egyik nagy eseménye volt, Rékával elmentünk, röpizni. Réka, már nézegetett régebb óta csapatokat, volt akinél már volt is, de most elhatároztam, hogy én is elmegyek vele.Itt kint a röplabda szerint inkább, csak ilyen hobbi sportágként van.Van sok csapat, szeretnek is játszani, egymást is szeretik, de nem tűnik túl komolynak.Réka írt is az edzőnek, aki válaszolta, hogy csütörtökön mehetünk az edzésükre.Egy héten egy edzésük van csütörtökönként és London Ligában játszanak.Ez nekünk tök fura, hogy otthon még egy iskolai csapatnak is 2 edzése van a héten, itt szinte mindenkinek csak 1 és talán,  a legjobbaknak 2.Csütörtökön aztán elmentünk az edzésre, tőlünk sajnos eléggé messze van a terem.Nagyon kedves volt mindenki, most csak a másod edző volt ott, mert a másiknak valami dolga volt.Jól telt az edzés, jó volt a hangulat.A csapatban mindenféle nemzetiség van Japán,Olasz,Brazil stb. Angol az nincsen :)) A végén beszéltünk az edző lányával, azt mondta, hogy maradhatunk járhatunk edzésre, de a végső döntést azt nem ő hozza, de szerinte a másik edző is ezt fogja mondani.Ami kicsit húzós, hogy egy hónapra 30 font az edzés, ami mondjuk még heti 3 edzésért nem is lenne olyan sok, de így, minden edzés 7,5 fontra jön ki, ami nagyjából 2500 ft. De így legalább újra röplabdázhatunk, úgyhogy megéri.

A múlthét másik nagy eseménye, a Rugby meccs volt.A Réka "kisfia" kapott az Apukájától 2 meccs jegyet az Anglia-Fiji hétvégi rugby meccsre.De szerencsénkre a kisfiú közölte, hogy őt nem érdekli, ezért a Rékával megkaptuk a jegyeket :))) köszöntük szépen, mi meg nagyon örültünk neki :)) A Twickenham-i Stadiumba volt a meccs, ami tőlünk nincs is olyan messze, úgyhogy elhatároztuk, hogy gyalog megyünk, úgyis szombat volt, időnk meg volt... Ahogy közeledtünk a stadion fele, már láttuk, hogy mindenki, aki az utcán mászkál az oda tart.Furcsa volt, mert kívülről abszolút nem néz ki olyan nagynak, ami képes lenne 82.000 embert befogadni.A kapunál vicces volt, mert vártam a nagy motozásokat és táska ellenőrzéseket, mint itthon a foci meccsek előtt, de semmi ilyesmi nem volt.. megvillantottuk a jegyünket, mosolyogtak egyet és beengedtek :)) Negyed órával a meccs előtt beültünk és még nagyon kevesen voltak, néztünk is, hogy ez, hogy lehet, mert az interneten azt írták, hogy minden jegy elkelt.. Aztán mire elkezdődött, tele lett az egész stadion, egyetlen üres ülőhely nem maradt, pontosan 81.120 ember volt.Valami hihetetlen jól nézett ki ennyi ember egy helyen.A meccs előtt volt egy 1 perces csend, hát a hideg futkosott a hátamon, amikor körbe néztem és ennyi ember néma csöndben állt.Aztán voltak a himnuszok, mindenféle tűz és zene és tánc :)) majd végre elkezdődött a meccs :)) Ami nekem nagyon furcsa volt, hogy voltam már otthon pár foci meccsen, ahol hihetetlen hangulat és szurkolás volt, és itt szinte semmi, azaz volt egy két éneklés meg szurkolás, meg amikor egy-egy helyzet kezdett kialakulni akkor felmorajlott a tömeg, de én sokkal nagyobb hangulatra számítottam.Összességében nagyon jó élmény volt, nagyon jól éreztük magunkat.. majd még a közeljövőben ha már itt vagyunk Angliába, lehet vissza látogatunk valami olyan meccsre, ami egy kicsit nagyobb kihívás lesz Angliának :)) szegény kis Fiji-ekkel, most eléggé könnyen elbántak :))

Még a végére elmesélem, hogy tegnap volt egy nagyon aranyos élményem a fiúkkal.Egész hétvégén az apukájuknál voltak és vasárnap este 6-ra értek haza.Az Anyukájuknak viszont dupla műszakban kellett dolgoznia, ami azt jelenti, hogy csak este 9-re ért haza.Ezért megkért, hogy főzzek nekik én vacsorát és legyek velük este.Kicsit féltem tőle,mert 3-an a reggeleken kívül nem sokat vagyunk, a kajákra meg amúgy is nagyon finnyásak még van amikor az anyjuk főztjét és fikázzák.Mondjuk nem kell egy nagy főzésre gondolni, mert csak ilyen paradicsomszószos, sonkás tésztát kellett nekik csinálnom.Aztán vártam, hogy haza jöjjenek.Haza értek, még együtt befejeztük a maradék házit, fürödtek, vacsoráztak.. és valami hihetetlenül aranyosak voltak.Minden 20-szor megköszöntek, elmondták, hogy milyen finom volt a vacsora.Még mikor mentek aludni akkor is mind a kettő elmondta h köszönnek mindent.Csak, hogy eltudjam mesélni milyen jól neveltek, 8:25 perckor felkapcsoltam a tv-n az órát, és a nagyobbik fiú közölte a kisebbel, hogy oké még van 5 percünk.(mert fél 9 kor le kell feküdniük) Fél 9 kor pedig anélkül, hogy szólnom kellett volna, elmentek lefeküdni aludni, egy hangos szó és minden nélkül.Ha egyszer lesznek gyerekeim valaki megnevelhetné őket ilyenekre :)))

További szép napot mindenkinek :D

Anna 

Mindig a címen gondolkozom a legtöbbet, mert sok féle dologról szeretnék írni de sosem tudom mi legyen a cím.Ezért most is csak ilyen béna sikeredett :))

A legjobb, ami történt a napokban, hogy vasárnap végre a kezembe vehettem a haza jegyemet.Megint csak nagy szerencsém volt, mert végre megnyitották a buszjegy vásárlást (mert eddig még a decemberi jegyek nem voltak elérhetőek), közös családi összeegyeztetéssel sikerült otthon megvenni végül és Akoszék pont most látogattak ki Londonba, tehát még a kijuttatással sem volt probléma :)) Utólag is köszönet, neki :))

Nézegettem a jegyem, hát nem lesz semmi az biztos.22-én indul reggel 8-kor a Victoriáról és 23-án délelőtt 11:15-re ér haza, ami ugye 27 óra utazást jelent.Miután Dover-nél átjön Angliából, megáll Lille-ben Franciaországban, 3 helyen Belgiumban, 2 helyen Németországban, 2 helyen Ausztriában, majd Győr és végül Budapest.Most, hogy már így egyre közelebb van és mivel itt már a városban is egyre több helyen felkerül a karácsonyi díszítés, nagyon várom már :)

Szokás szerint megint műveltem valamit, amit muszáj megosztanom, mert eléggé viccesvolt :) Múlt héten valamelyik nap, Rékával bent voltunk a városban és délután jöttünk haza fele a tube-al.Réka Hammersmith-en lakik Én Hounslow-ban, mind kettő a Picadilly line-on van, ha tube-ot használsz.Viszont Hammersmith után ketté ágazik, az egyik jön felénk, a Heathrow fel, a másik meg egy másik irányba.Miután Réka leszállt, elkezdtem olvasni, most már tök élvezem, hogy tudok angol könyvet olvasni.Nagyon izgalmas résznél tartottam és nem, hogy az nem tűnt fel, hogy a másik irányba elkanyarodtunk, de még az sem, hogy majdnem elmentem a másik vonal végéig.. :) Fogalmam sincs, hogy nem vettem észre, mivel már kívülről fújom a megállók nevét, mivel sokat utazom arra felé.. valahogy nagyon belemerültem a könyvebe.. :) Mikor felnéztem és még csak ismerős sem volt a megálló neve, akkor jöttem rá, hogy mekkora béna vagyok.. :) Jól kiröhögtem magam leszálltam, gondoltam semmi gáz átcsattogok a másik oldalra és visszajövök.Igen ám de azt elfelejtettem, hogy az Oyster kártyámon, amivel utazni lehet, már csak annyi pénz volt pont, hogy haza menjek és mivel ez olyan állomás ahova csak egy vonal megy, így nem lehet átmenni a másik felére, csak ha kétszer lecsipogtatod a kártyád.(Itt a tube-ban ilyen kapuk vannak ahol a jegyet vagy a kártyát le kell húzni, magyarul ha valami nem jó esélyed nincs bejutni) Valamilyen oknál fogva kifele nyitva volt a kapu, gondoltam, mekkora szerencsém van, gyorsan átmentem a másik felére, de befele már zárva volt.Próbáltam lehúzni a kártyám, ami visított és persze ne engedett be.Ott álltam a kihalt állomáson a semmi közepén és nem elég h a kártyámon nem volt pénz, de pénztárcát meg nem vittem, úgyhogy pénz sem volt nálam.. a kártyámat sem tudtam feltölteni... már épp azon gondolkodtam, hogy elkezdek kéregetni.. :) (ez sem volt jó ötlet ,mert nem volt kitől) amikor megjelent egy fiatal ember, akinek ugyanez volt a problémája, mint nekem, csak neki jegye volt, de ő is a Heathrow fele akart menni csak elbénázta.. :) Ott ácsorogtunk ketten, szerencsére ő kicsit erőszakosabb volt, mint én és addig ütötte az ablakot, míg ki nem jött egy nő, aki végül beengedett minket.Ez mind szép és jó, de azt tudtam, hogy ha haza érek Hounslow-ba ott már nem fog kiengedni a kapu.. ez így is lett, próbáltam lehúzni, úgy visított.. :) Na és itt be kellett, hogy dobjam a szegény szerencsétlen, eltévedt kislányt.. :) Oda mentem a biztonsági őrhöz, aki szerencsére férfi volt, és magyaráztam neki, hogy nekem fogalmam sincsen mi történhetett és, hogy úristen most mi lesz.. :)) próbáltam minél szerencsétlenebbnek tűnni és nézni rá nagy szemekkel.. aztán így rám nézett kiröhögött, kiengedett és mondta, hogy azért legközelebb töltsem fel a kártyám.. :) Végül ezt a sztorit is megúsztam.. :)

Az itteni gyerekeknek is ez a hét a szünet, ez ilyen úgynevezett half term.Egy hétig nem kell iskolába menni.Az én "fiaim" az apukájuknál vannak, úgyhogy ez az egész hét nekem is szabad.Kaptam egy kevés plusz takarítást, de amúgy egész héten semmi dolgom.Itt az a szokás, hogy pénteken, az utolsó napon az iskolában, a kisebbik fiúnál, mindenki abban mehet iskolába, amibe szeretne, a legtöbben jelmezben mennek a Haloween miatt.Az én "kisfiamnak" is sikerült beöltöznie valami szörnyedvénynek, jól meg is ijesztett reggel :) Voltunk a hétvégén bulizni a Rékával, megint csak a Haloween miatt nagyon sok ember be volt öltözve.Nagyon vicces volt.Volt egy pár olyan jelmez, ami eléggé élethűre sikeredett :)) Kiváncsi vagyok még mi lesz szerdán, amikor tényleg megérkezik Haloween.

Ma olvasgattam facebook-on nagyon sokan megosztották, hogy otthon esik a hó.Hála az égnek itt nem és remélem, hogy nem is fog még egy darabig de a hőmérséklet itt is nagyon lehűlt.Főleg a hétvégén nagyon északi sarki hideg volt:)

Aztán amiről még akartam írni, az a nyelviskola, ami most már egyre jobban kezd idegesíteni.Ahova elkezdtem járni az egy eléggé jó nyelvsulinak számít, nem is volt annyira drága, úgyhogy azért választottam ezt, az elején még jónak is tűnt és élveztem is, de aztán hétről-hétre egyre többen és többen lettünk.Senkit nem érdekel, hogy a kurzus december 14-én befejeződik és talán már nem kéne engedni, hogy jöjjenek új emberek.. simán beraknak még valakit, mikor már szinte a fele kurzus eltelt.. szerintem ez tök nem fair.Ezen kívül ez a hét a nyelvsuliban is half term, tehát nem kell menni egy hétig, csak azt nem értem, hogy egy 3,5 hónapos kurzuson mi a ráknak kell tartani szünetet?? Meg az órákon is néha olyan dolgokat csinálunk.. pl.: beszélgessél az asztalodnál ülőkkel arról, hogy a gyerekek miért kérdezik meg mindenről, hogy miért? hát ki a halált érdekel?? meg most erről mit lehet beszélgetni?? és akkor általában mindig elterelődik a szó, mivel erről nem lehet beszélgetni.. de akkor meg kapjuk a szúrós tekintetet, hogy ne beszéljünk másról.Azt hiszem itt sem én leszek a minta diák.. :D

Amit még muszáj elmesélnem, a hétvége élménye.. :) Rékával voltunk a Picadilly Circus-ön hétvégén, csak sétálgattunk beszélgettünk.Ez a rész nagyjából olyan, mint Párizsban a sanzelize.Tele méregdrága boltokkal és rengeteg túristával.Kb egy kulcstartóra nem lenne pénzem egyik boltba sem, de nézelődni nagyon jó.Na hát és Rékával megtaláltuk a legjobb boltot a világon, azaz kettőt is :) Az egyiknek az a neve, hogy Hollister, a másiknak meg Abercrombie.Ahogy belépsz a boltba egy félmeztelen fiúcska ácsorog az ajtóban, aki nagyjából úgy néz ki, mintha valamilyen divat magazinból most lépett volna elő :) Az egész boltban fél homály, de a ruhák nagyon királyan megvannak világítva.Van Dj, aki csinálja a zenét.Van olyan ember, aki csak azért dolgozik ott, hogy az emeleten táncikáljon.Ahogy sétálgatsz, néha néha felbukkan egy-egy félmeztelen fiúcska.. :)) Azt hiszem be kéne adnom ide a CV-met :)) Elég jó munka helynek tűnik.. :) és a munkatársak sem rosszak.. :)))
További szép estét mindenkinek:))

Anna :) 

Közeleg a Haloween :)) Ez nagyon furcsa nekem,mert itt tényleg ünneplik, míg otthon nem tudom, hogy csak a mi családunk nem tartja-e ezt az ünnepet vagy senki sem, de szerintem ez Magyarországon nem annyira jellemző.Ma este előszedtünk egy dobozt, ami tele volt a fiúk Haloween jelmezével.Volt itt minden Spiderman, Batman, Harry Potter stb :)) Nagyon jó kis jelmezek voltak.. :)) amikor én élvezettel próbálgattam őket, a fiúk csak néztek rám, hogy ti sosem ünnepeltétek a Haloween-t?? Aztán mondtam nekik, hogy nem, ők meg csak néztek rám nagy szemekkel.. :) Aztán felajánlották, hogy idén bepótolhatom kölcsönadnak egy-két jelmezt és körbe járhatok benne az utcában és kiabálhatom h Trick or Treat?? :)) Még megfontolom ezt az ajánlatot.. :) Különben a boltok már tele vannak minden féle ijesztő jelmezekkel, díszekkel mondjuk nem csoda ha már karácsonyi dolgokat is árulnak.

Múlt hét pénteken beültünk este egy kis koktélozós helyre. Először úgy indult,hogy a Réka és én megyünk, majd hívott a Lengyel barátnőm, hogy ő is jönne, majd szólt a Nénim, hogy az egyik barátnőjének új aupair-e van és ha én csinálok valamit este, akkor jönne ő is :))  Úgy hogy egy vadidegen embert meg kellett találnom az egyik tube állomáson.. próbáltam magamból kiindulni, kerestem a legjobban aggódó arcot az állomáson.Végül megtaláltuk egymást. Hammersmith-en ültünk be egy tök jó helyre, nagyon hangulatos volt, csak az árak mindig felidegesítenek :))

Rékával kitaláltuk, hogy szeretnénk hétvégére munkát találni, mert tényleg minden hétvégénk szabad (neki mondjuk nem teljesen), de nekem péntek este 6-tól, vasárnap estig, ha nem akarok meg sem kell jelennem itthon..:) Itt Londonban a meló szerzés, az tényleg valami hihetetlen könnyű dolog, csak előtte van azért pár dolog, amit el kell intézni.. az viszont nehéz.. Itt el is mesélnék egy történetet, Rékát, hogy megszivatták a Northampton-i röplabdások.Amikor még úgy volt, hogy ott lesz egész évben, akkor befizette a röplabdát, ami nem is volt kevés pénz.. Aztán, amikor kiderült, hogy jön el akkor mondta, hogy szeretné vissza kapni.Mondták, hogy oké.. nem probléma.. Adtak neki egy csekket és megmondták neki, hogy váltsa be.Persze azzal nem foglalkoztak, hogy 19 éves,pár hónapja van angliába és neki nem pont olyan egyszerű beváltani, mint ahogy azt ők gondolják.Utána jártunk a dolognak és ahhoz, hogy hozzá tudjon jutni a pénzéhez kell nyitnia egy Bank Account-ot (ez ilyen számla szerű), viszont ahhoz, hogy ezt meg tudja nyitni kell neki az NI number (ez pedig ilyen igazoló szám, hogy itt élsz), viszont ahhoz, hogy ezt a számot megkapja, kellett kérni egy időpontot tőlük.. és persze mikorra kapott időpontot?? november végére... szóval ezt nem nagyon hiszem el, hogy ők nem tudták.. Igazából mindegy is, mert ahhoz, hogy dolgozhass ezek amúgy is kellenek.. Itt eléggé szigorúan veszik a papírokat.. főleg az ilyen "menőbb" helyeken, mint Mc'D. vagy Sturbuks. Úgy hogy Rékával szorgosan neki álltunk CV-t gyártani, persze érdekes módon mind kettőnk önéletrajzában ugyanaz szerepel.. :)) de majd nem adjuk be ugyanoda, különben meg úgysem érdekel senkit.. :) A Lengyel barátnőm mesélte, hogy ő, amikor nyáron kijött, dolgozott egy hétig fodrász mellett segítőként, pedig kb azt sem tudja mi az a hajvágás.. :)) de szükség volt emberre, így mehetett dolgozni. Nekünk már csak a nyomtatás van hátra és indulhat a hétvégi meló keresés.. :)) Ami nagyjából abból áll, hogy bemész mindenhova megkérdezed, hogy itt hagyhatod-e a CV-d és tovább állsz.. :)) Vagy keresgélhetsz a gumtree-n is, ami egy olyan netes oldal, ahol gyakorlatilag mindent megtalálsz.. :) a házi állattól elkezdve , párkapcsolat, ház, meló, bármi.. :) Itt persze mindenki téged akar, szuper modellnek, színésznek, pultosnak.. mindenféle tapasztalat nélkül.. :) de azért ezekkel vigyázni kell :))

Vasárnap, aztán megérkezett hozzánk, Máté..(Réka bátyja) :)) Nagyon jó volt végre ismerős arcot látni itt.Voltunk vele is pár helyen a héten, mondjuk sajnos én nem mindig tudtam csatlakozni.. de a szokásos kávézgatásainkat együtt is megejtettük.. :))

A családommal múlt hét kedd óta nem ettünk húst, egy hétig.Nem vagyok benn biztos, de szerintem a Diwali közeledése miatt.A Diwali az indiaiaknál a karácsony és novmeber 5-én ünneplik.Ahogy kivettem a Nénim szavaikból, ők már nem tartják annyira, csak a fiúk kapnak egy kis ajándékot, meg közös kajálás.. Nekem a Nénim vegetáriánus, ettől független csirkét azt főz/süt a fiúk meg miattam, mondjuk nem sokat.. Nekem ez olyan furcsa, hogy abszolút nem hiányzik nekem a hús.. biztos azért is, mert nagyon király kajákat csinál, hús nélkül.Úgy hogy számomra abszolút nem volt megterhelő ez az egy hét, nélküle.A másik, ami nagyon jó élmény volt, tegnap előtt mondta nekem a Nénim, hogy vacsora előtt, ha van kedvem lesz egy kis ima a szobájába, csatlakozzak.Nagyon örültem neki, mert tök jó érzés, hogy tényleg nem csak egy alkalmazottnak tekint, hanem szinte családtagként.. Aztán felmentünk a szobájába.. és elkezdtek énekelni valami éneket indiaiul, meg meggyújtott egy füstölőt, ami köré különböző pénz érmék voltak lerakva ilyen kis tálkába, és azt mindenkinek meg kellett rázogatni egyszer kétszer... meg ott volt még csomó ilyen kis isten szobor.. annyira sajnálom, hogy szinte semmit nem tudok a vallásukról.. most elterveztem, hogy utána fogok nézni.. mert ez így tök gááz.. :) annyit megtudtam, hogy valami anya Istenhez imátkoztunk.. a végén mindenki kapott piros pöttyöt a homlokára és egy piros cérna karkötőt, ami megvéd a gonosztól.Miközben még ment az ima elnéztem őket, aranyos kis család, ahogy csinálja a kis megszokott hagyományait.. nem bírtam tartani.. és elsírtam magam.. nagyon nem akartam.. főleg a fiúk előtt nem.. de nem bírtam visszafogni.Annyira eszembe jutott, hogy nekem is otthon a saját családommal, megvannak a hagyományaink, szokásaink..eszembe jutottak.. és már nem bírtam vissza tartani.. Aztán miután a fiúk kimentek, mondtam a Nénimnek, hogy ne haragudjon csak eszembe jutott a saját családom.. na erre majdnem elkezdett ő is sírni.. :)) olyan aranyos volt.. körülbelül 5 percen keresztül ölelgetett, meg mondta, hogy mindjárt itt a karácsony és láthatom őket.. :)) Ismét nagyon hálás voltam, hogy ilyen családhoz kerültem.

A hétvégén mindenki mesélte, hogy Magyarországon milyen szép idő volt, meg hogy milyen szép az ősz.Kicsit irigykedve hallgattam, mert nekünk itt csak a nyálkás, hideg, esős ősz jut.. Mondjuk mit várunk Angliától?? :)

Na és még a végére egy számomra megint csak furcsa meglepetés.Mióta Réka is feljött Londonba elkezdtünk szoláriumot keresni, mert ugye Ő otthon is járt.E hiába nézelődtünk bárhol.. sehol nem találtunk.. Ma kérdeztem a Nénimet, miért nincs sehol? és mesélte, hogy nagyon nagy divat volt régen (kb, mint most Magyarországon), de mivel nagyon sokan betegek lettek miatta ezért szinte betiltották és az össze helyet bezáratták.Aki barna akar lenni az sray-vel fújja magát vagy marad inkább fehér.. :))

Szép estét mindenkinek.. és élvezzétek az otthoni jó időt amíg még lehet.. :))

Anna:))

Megint elfelejtettem valamit az előző témával kapcsolatban :)) Még annyit akartam írni,hogy azok a családok.akik aupair-t fogadnak,itt Angliában.. nagyon jól járnak.Mondjuk szerintem tőlünk, Magyaroktól, ez nagyon távol áll, hogy egy vadidegent befogadjunk a házunkba, velünk éljen stb.Ha már csak magamat nézem, engem biztosan nagyon idegesítene, ha egy vadidegen lakna a házamba, turkálna a cuccaim között, csomót lenne otthon egyedül, de ez csak az én véleményem.Itt Angliában, ugye nagyon népszerű dolog az auapair fogadás, biztosan azért is, mert sokkal szigorúbbak a gyerekek felügyeletével kapcsolatos törvények.Ezenkívül a családoknak tényleg nagyon megéri, mert így van egy saját 'bejáratú' takarító nőjük és egy gyerek felvigyázójuk,akinek az ő pénztárcájuk szerint, nagyon nevetséges összeget fizetnek..Ha külön alkalmaznának takarítónőt és nanny-t az tripla ennyibe kerülne.. na még ennyit szerettem volna az előző témához.. :D

Még mielőtt a címmel kapcsolatos témába belekezdenék, megint muszáj mesélnem egy vicces történetet.. :D Valamelyik nap mentem be a nappaliba, a fiúk pont nézték a tv-t.Nagyon szeretik a James Bondot és mivel mindjárt kijön a legújabb része a Skyfall,ezért mostanában állandóan ezt nézik.Ja ami poén,hogy van egy külön olyan csatorna,hogy 007 és azon egész nap James Bond filmek mennek, a legrégebbitől, a legújabbig.Na és így belépek a szobába és nagyon furcsa volt,hogy feltünően  jól értettem a tv-t.Most már szerencsére megy annyira az angol,hogy értem a tv-t is(nekem az volt az egyik legnehezebb),de azért nem ennyire,mint ezen az estén.Körülbelül ilyen szoborrá dermedve kapkodtam a tekintetem a tv és a fiúk közt,hogy mi ilyen fura, mikor rájöttem, hogy magyarul beszélnek a tv-ben. :DD Tényleg annyira fura volt magyart hallani abból a tv-ből, hogy komolyan percek kellettek,mire rájöttem mivan.A fiúk teljesen oda voltak,hogy én értem, amit beszélnek.. :D mondom,hogy ne érteném.. :D Különben egy régi Bond film volt és valami esküdt székes jelent volt,ahol a bíró magyarul mondott pár mondatot :)

Akkor most bele is kezdenék a címmel kapcsolatos írásomba.Ezt még akkor tervezgettem megírni,amikor az elején voltam a kint létnek.. mert akkor tényleg nagyon sokat törtem a fejemet és nagyon sokszor nagyon mentem volna haza.. most már nem tudom olyan jól átadni, mert most már megtaláltam itt kint a helyem.. de azért megírom.. :D 

Nem tudom,hogy ezzel mindenki így van-e, aki kijön külföldre.. én biztosan.. de itt kint valahogy minden mélyebben érint.Ha valaki csúnyán néz rám, nem úgy szól hozzám.. rendes letargiába tudok esni.A múltkor pl.a Nénimnek rossz kedve volt és tett valamire egy megjegyzést, már nem is tudom mi volt az, hát én teljesen ki voltam borulva.. :), hogy úúúristen ez most mi volt és hogy képzeli.. közben egy aprócska beszólás volt.. Akkor az első hetekben, ha eltelt úgy egy nap, hogy nem skypoltunk Anyáékkal, nekem már minden bajom volt.. :) Na és amire az első hetekben sikerült rájönnöm, hogy mennyire dúrván soha nem becsültem meg semmit, ami otthon volt, mivel természetesnek vettem.Szerintem az emberek nagy része hajlamos erre, szenvedni mindig mindenen, de ami meg ott van körülöttük jó azt nem veszik észre, mert természetes.. Mielőtt kijöttem volt egy beszélgetésem Apával, amit azóta is nagyon bánok,mert azt mondtam neki, hogy én kimegyek Angliába, mert nekem nincs miért itthon maradnom.. Na háát ezt a mondatomat azóta is próbálom visszaszívni.. milyen jó érzés lehetett ezt hallani Apának a 19 éves lányától, akinek mindig mindent megadtak egész életében,hogy közli, hogy nincs miért itthon maradnia.. Utólag is bocsi Apa.. :) A legfontosabb, amit itt kint megtanultam, hogy mennyire rengeteg dolog miatt jó otthon lenni.Ami otthon természetes, hogy odamenj Anyukádnak adni egy puszit, leülj a húgoddal beszélgetni egyet, elmenj a barátaiddal akiket nagyon szeretsz egyet bulizni, beszélgetni, azt itt nem teheted meg.. és amikor rájössz, hogy mennyire szeretnéd megtenni, de nem tudod, na akkor tudatosul, hogy mennyire hiányzik sok minden az otthonból.Most például bármit megadnék, hogy adhassak Apának egy puszit és mondhassam neki, hogy nem gondoltam komolyan, vagy leüljek a húgommal megnézni egy filmet,amit szeretne.. ezeket általában otthon mindig utáltam.. most,hogy felértékelődik minden.. Nagyon hiányoznak Anyáék,Mamáék a Tetstvéreim és a Barátok.. de azt hiszem valahogy így kell felnőni.. 

Nagyon örülök, hogy megtapasztalom ezeket az érzéseket, egész más lesz minden, amikor majd haza megyek.. egész másként látok,már nagyon sok mindent,pedig csak 2 hónapja vagyok itt.. Azt hiszem az ilyen dolgok, az ilyen tapasztalatok kellenek ahhoz,hogy az ember tovább jusson,fejlődjön.Biztos vagyok benne,hogy többek közt nekem azért kellett kijönnöm,hogy megtanuljam megbecsülni a természetesnek vett jó dolgokat az életemben és megtanuljam értékelni,amim van.. :)) mert igen,nagyon sok mindenem van, már most :)

A félreértés miatt, írom tényleg nagyon jól érzem magam itt kint,minden egyes percét nagyon élvezem az itt létnek, de egy pici kis űr az mindig van bennem.Egy kicsi valami amit érzek, hogy ez miatt nem kerek minden.Ez pedig a hiánya a szeretteimnek :) na, most, hogy saját magamat is sikerült megsiratnom, inkább befejezem ezt a részt..:) Nem sokszor, de néha ilyen is kell :))
Anna :D 

Még mielőtt belekezdenék,a címmel kapcsolatos írásomba,muszáj elmesélnem valamit.. :D Tegnap este (október 16.) , mikor sétáltam haza fele angolról,láttam egy házat,amin a karácsonyi fények villogtak :D Kérdeztem a Nénimet,hogy ez most komoly?? és azt mondta,hogy itt néhány ember,nagyon bolond a karácsonnyal kapcsoltban :)) és már október közepétől kidíszítik a házakat.. :D

Ahogy,azt a cím is mutatta,szeretnék egy kicsit írni az aupair életről,hátha valaki gondolkozik ilyesmin. Legelőször is,amit leszeretnék szögezni,hogy aki pénz keresés céljából akar kimenni egy országba,az ne az aupairkedést válassza.Viszont nyelvtanulásra el sem tudnék képzelni jobbat.Ha valaki tényleg gondolkozik ezen,két választási lehetősége van.Az egyik,hogy elmegy egy ügynökséghez és ők szerzik neki a családot.Ennek előnye,az hogy biztonságosabb és többet is fognak fizetni,hátránya viszont,hogy jobban kell tudni angolul.Ha az internetes megoldást választja valaki,akkor az nyílván veszélyesebb(mindenképpen kell előtte sypolni kamerával,ez nagyon fontos,mert különben nem tudhatod ki fog várni a repülőtéren!!).Viszont ehhez a megoldáshoz,tényleg csak nagyon kevés nyelvtudás kell,persze van olyan család,aki elvárja,hogy folyékonyan beszélj angolul,de van olyan is,aki tényleg megelégszik egy basic angol tudással.Nagyon sok család keres az interneten,mivel az irodáknál,nekik nagyon sokat kell fizetni egy aupair-ért.

A másik,ami nagyon fontos,hogy tényleg nagyon át kell gondolni,hogy mi az amit szeretnél és úgy választani családot.Persze ezt nekem is sokan mondták.. és mindig azt mondtam, hogy "Jajj hagyjuk már ezek csak gyerekek,bárkivel elvagyok pár órát".Na hát ez rohadtul nem így van :)) Persze, most már utólag okos az ember.. de néha bele gondolok,hogy most mi lenne velem,ha tényleg elmentem volna vigyázni a 16 hónapos kislányra.. úúristen.. szerintem már egy szál hajam sem lenne :D Tényleg ki kell gondolni,hogy mennyi gyerek,mennyi munka amit még szívesen tudsz csinálni.. és akkor ehhez képest kell kompromisszumokat kötni.Mondjuk én is úgy voltam vele,hogy ha én nem beszélek angolul normálisan,akkor nem fogok még én feltételeket szabni... de tényleg kell.Úgy kell lebeszélni mindent a családdal,hogy az neked is jó legyen.. ha vannak plusz kéréseid,mondjuk el járni konditerembe vagy edzésre stb. akkor azt előre le kell fixálni mindenképpen.A saját esetemet nézve.. én egyetlen dolgot nem fixáltam le a karácsonyi hazamenetelt, mert a Nénim a munkája miatt még nem tudta meg mondani..izgultam is miatta elég rendesen.. mert rezgett a léc,hogy nem mehetek haza.. De szerencsére haza mehetek, december 22-én és csak január 4-ére kell vissza érnem.Az egyetlen rossz benne,hogy busszal kell mennem,mivel a Nénim nem tudta megmondani,hogy mikor mehetek el és mire kiderült,annyira felszöktek a repülőjegy árak,hogy nem az hogy nem tudom,de nem is akarom kifizetni.Pont a napokban néztem csak haza fele 80ezer forint lenne a jegy :SS A busz út szimpla 27 óra.. :D de legalább megnézem Európa fényeit karácsonykor :))

A fizetésről.. Ez is nagyjából megállapodás kérdése.Amint már írtam,ha irodával jössz ki akkor valamennyivel többet lehet keresni.De átlagban havonta ilyen 100ezer forint körül van a fizetés,de ezt lebontva hetente kapjuk meg.Otthon szerintem egy ilyen fizu még nem is számítana rossznak,sőőt.. :)) De itt sajnos nem sokra mész vele.. mondjuk ez sem teljesen igaz,mert simán még ebből is lehetne spórolni,úgy ha nem mész sehova,de szerintem ezzel nagyjából mindenki úgy van, hogy ha már kint élek Londonban,akkor nem fogok otthon ücsörögni.Úgyhogy ez a fizetés pont arra elég ,hogy hétről hétre ellegyél belőle,akár egy egy ruha vagy buli is belefér,de nagyon spórolni szerintem nem lehet..vagy csak nekem nem megy..:))

Összefoglalva az aupairkedés szerintem tényleg a legjobb nyelvtanulási lehetőség.Ezenkívül kipróbálhatod magad milyen egy nagyvárosban "egyedül" élni,boldogulni.De mégsem vagy egyedül,mivel azért a Nénid itt van és bármiben segít.A legjobb kezdet.. :)) Ha megnézem a saját helyzetemet,azért Pilismarót után London egy elég nagy váltás volt..:)) és ha egyből dolgozni jöttem volna ki,akkor azért minden sokkal nehezebb lenne.Így van esélyem megtapasztalni,milyen függetlenedni,felnőni.. :D de mégis mindig van kihez fordulni.. :))

Még a végére egy sztori..:) Ma voltam a Lengyel barátnőmnél,aki ugyanígy 19 éves,de ő már dolgozik.Itt az emberek úgy élnek általában,mármint akik kijönnek dolgozni,hogy egy nagy mondjuk családi házban van 5 szoba.És akkor mind az 5 szobát külön ember bérli,külön lehet őket zárni és közös a fürdőszoba meg a konyha.Ők is gy laknak,csak fiatalok.Ma mesélte nekünk,hogy itt ha valaki üvölteti a zenét(ez az úgynevezett noise pollution),akkor a rendőrség kiküld 3 levelet.A harmadik levél után vagy el kell költözni vagy kimegy a rendőrség és mindent,ami hangot tud kiadni azt elviszik..:) és kérdeztük hogy aztán azt hogy kapod vissza.. és mondta, hogy sehogy..:)) kimegy a rendőrség és mindent visznek magukkal..:)) Ja és ami a pláne,hogy nekik már van 2 levelük..:)

Még valamit ma megtudtam,nem a témába vág de engem nagyon megdöbbentett.A Nénim mesélte,hogy szeretnének elköltözni és nézegetik a házakat.Itt Hounslow-ba ,ami nem is egy jó környék,egy kicsit nagyobb ház,mint az övék.. az mondjuk közel sem akkora,mint a miénk.. fél millió font.. :O:O Uramisten..:)) kiszámolni sem tudom az mennyi forint.. :))Ezzel a számomra megdöbbentő információval búcsúzom..:)))

Anna :)) 

Tehát,miután megérkezett,Réka, Ő is elkezdett beilleszkedni a saját családjába.Neki annyival másabb a helyzete,hogy egy Olasz családnál van,akinek ugye az anyanyelve nem az angol.1 éve laknak Londonban, a 7,5 éves kisfiú már teljesen beszél angolul,az Anyuka úgy elmondd mindent, meg megért mindent, a 2 éves kislány meg nagyjából sehogy sem beszél.. :D A múltkor engem is elhívott a Nénije pizzázni egy olasz étterembe.Nagyon jó volt,a pizza is nagyon finom volt (mondjuk nem egy Szandra féle hazai,de azért finom volt:D), én is megismerkedtem a családdal.Olyan szempontból jó, hogy nem az anyanyelvük az angol,hogy sokkal könnyebben meglehet érteni őket, mivel ők is csak tanulták.. viszont ez ugyanúgy hátrány is , mert így nem igazi angolt hallasz otthon.. A pizzázás után voltunk a Ravenscourt Parkban, ami nem messze van Hammersmith-től (ahol a Réka lakik),éppen ilyen búcsú szerű volt,fel volt állítva pár ugrálóvár meg hinták,nagyon hangulatos volt.Maga a park is hatalmas és gyönyörű.

Az angol órákat, mint már írtam ,nagyon élvezem.Az órák nagyon interaktívan telnek.Ha bárki bármit nem ért,nyugodtan kérdezhet,a tanár mindig szívesen válaszol.Itt azt hiszem,nem csak angol tanárnak kell lenni hanem egy picit színésznőnek is :)) mert gyakran elő kell adnia egy-két dolgot,amit végképp senki nem ért.A kurzus dec.14-ig tart,addig megpróbálunk átvenni minden ige időt ezenkívül nagyon sok szót tanulunk és témákat veszünk.Szóval minden kedd és csütörtök estémet az angolórán töltöm.A héten most már második alkalommal ültünk össze egy kicsit beszélgetni óra után,azt hiszem ez a legjobb módja a tanulásnak :)

Ez mellett még rendszeresen járok a konditerembe,mint azt már említettem.Mondjuk a héten sikerült lebetegednem,úgyhogy nem voltam.A jó kis londoni szeles,esős időben összeszedtem egy torokgyulladást,náthát,köhögést,de mostanra már jobban vagyok :)
Tegnap az egyik Lengyel angolos társammal voltunk bulizni.Még mindig olyan furcsa számomra,hogy simán eltudunk beszélgetni egész éjszakán keresztül.. pedig nem egy az anyanyelvünk..Néha vissza kell kérdezni..néha kicsit többet kell magyarázni egymásnak.. :D de minden gond nélkül megértjük egymást:) A buliról csak annyit,hogy sosem fogom megérteni,hogy itt a lányok,hogy nem fáznak..:D Én hosszúnadrágban kabátban,sálban majdnem megfagyok.. az itteniek meg simán felveszik a miniruhát hatalmas magassarkúval,kabát nélkül.. és semmi jelét nem mutatják annak,hogy fáznak.. A másik,amin nagyon meglepődök mindig,hogy itt az emberek simán füveznek az utca közepén.. a múltkor meg is kérdeztem valakit,hogy ez itt legális,mert annyira természetesen csinálják.. és mondták,hogy nem,dehogyis.. de azért elég gyakran látni az emberek kezében..viszont ha elkapnak,hogy az utcán alkoholt iszol.. azért nagyon kemény büntetés jár...

A londoni nevezetességekből eddig sajnos még nem sokat láttunk.. pár hete voltunk a Tower Bridge-nél,ami nagyon nagyon szép volt..gyönyörű idő volt,sütött a nap és maga a híd is csodaszép.Ott történt velünk az az igen vicces történet,amit már a facebook-on is leírtam.. Rékával sétálgattunk a Temze partján és jó szokásunkhoz híven kommentálgattunk mindenkit. Amikor is elsétált mellettünk két fiú,akikre én igen szolidan felhívtam Réka figyelmét.. nagyjából ilyen szavakkal: Te, Réka nézd már ezt a két csávót.. :) Erre az általam említett "csávó" visszafordult és csak annyit mondott: "Én is megnéztelek téged :D". Na itt tudatosult bennem,hogy Londonban valóban nem szabad magyarul beszélni :))) A héten meglátogattuk a Hyde Parkot,ami hihetetlenül szép és hatalmas.Szerintem több órás sétával lehet csak az egészet megnézni.A közepén van egy "kis" tó, tele van kacsákkal és hattyúkkal és az valóban igaz,hogy a mókusok,olyan barátságosak,hogyha egy kis elemózsiával hívogatja őket valaki,akkor akár a kezedből is esznek.A mai nap volt szerencsénk látni a Big Ben-t, de mivel eredetileg nem is oda indultunk.. csak valahogy kilyukadtunk ott és még fényképezőgépet sem vittünk,ezért ez egy villám látogatás volt.. majd legközelebb visszamegyünk.. úgyis van még időnk.. Különben ez nagy szokásunk,Rékával,hogy egyszer csak elindulunk valahonnan és több órás séta után kilyukadunk valami híres helyen,pedig nem is oda indultunk.. :D De szerintem a város igazi feelingjét,így lehet megérezni.Ami még ma nagyon meghatározó élmény volt,miközben Hammersmith-en sétálgattunk,egyszer csak hallottunk,valami nagy tombolást és zenét.Közelebb mentünk és két színes bőrű zenélt,de valami eszméletlen módon.Az egyikőjük énekelt és gitározott,a fiúnak valami hihetetlen hangja volt.A másik pedig dobolt.. a dob felszerelés a következőkből állt: 3 vödör,2 lábas és pár cintányér.De ami félelmetes volt,hogy ebből a 'sufniból' , olyan hangot tudott kicsikarni,mintha egy igazi nagy dobfelszerelése lett volna.. :D én ilyet esküszöm még nem láttam.. :D olyan hangulatot teremtettek az utcára percek alatt.Az emberek leálltak táncolni,tapsolni     és rajtuk is látszott,hogy mennyire élvezik a zenélést.. :D

Végre sikerült eljutni.. napjaimig.. :)) Jó éjszakát mindenkinek.
Anna :D

Az előző részemből elfelejtettem írni, hogy amit még nagyon furcsának tartottam az az volt, amikor közölték velem először, hogy holnap jön a Tesco.Én meg csak így tátottam a számat, hogy milyen Tesco??Hova jön?Minek jön?Aztán másnap kiderült, hogy itt Angliában annyiból áll vásárolni a Tesco-ból, hogy felmész az internetre.. "bedobálod" a kosárkádba, ami kell és másnap már érkezik is :D De ez nem csak a Tescoval van így, hanem minden ruha bolttal, ASDA-val (az ugyan olyan kb mint a T.),úgyhogy itt aztán tényleg lehetsz lusta.. mert még ahoz sem kell kitenned a lábad a házból,hogy bevásárolj vagy ruhát vegyél.. :D

Na de vissza térve a címhez..gyorsan megpróbálok eljutni napjainkig.. :D Miután ugye megérkeztem, még egy fél hétig nem volt iskola, úgyhogy itthon voltunk mindannyian.Nagyon jó volt, mert az Anyuka szabadságot vett ki, hogy megtudjon nekem minden mutatni.Elkezdtünk ismerkedni a gyerekekkel.Aztán az első hétvégén feljött a Réka Londonba családokkal találkozni,akkor tudtunk egy kicsit találkozni.. az nagyon jó volt,mert már nagyon egyedül éreztem magam.Még aznap ki is derült,hogy az egyik családhoz két hét múlva költözhetne, neki is szimpatikus volt a család, szóval meg lett a dátum, amit várhattunk.. :D Ez után következett ez a bizonyos két hét.. na ez nem telt valami gyorsan.. Most már nem nagyon tudom leírni mit éreztem akkor, mert most már tök jó minden.. de azért ezek az első hetek tényleg nagyon nehezen teltek.Minden reggel úgy keltem fel, hogy Úristen csak a fiúkkal minden oké legyen reggel,csak hallgassanak rám, el ne késsünk a suliból,mindent jól csináljak.Ezenkívül,meg ugye a szabad időmben minden nap mentem a kondiba, ami 40 perc séta és én sosem buszozom, és akkor nagyon sok időm volt gondolkodni.. és minden egyes percben az járt a fejemben, hogy mi lehet otthon,jól van-e mindenki,számolgattam a napokat,hogy mikor mehetek haza.Akkor abban a percben teljesen azt gondoltam,hogy Anglia ezzel fog eltelni, hogy számolom vissza a napokat.. aztán tessék még eltelt egy pár hét.. és most már abszolút nem érzem magam rosszul.Nem azt mondom,hogy nem hiányoznak az otthoniak..mert egy állandó hiányérzet mindig bennem van.. és ez nem is fog változni.. csak,hogy most már minden tök jó.

Szóval,ezen a bűvös egy-két héten tényleg átkel esni..Ami még nekem nagyon jó volt,hogy azt már sokszor említettem,hogy a Nénim,milyen jó fej velem.Ez akkor is meg mutatkozott,amikor a második hétvégémen voltam itt és a szembe szomszéd bulit tartott.(Itt nagyon jóban van egymással az egész szomszédság) És engem is elhívott magukkal.Na hát az a buli..valami kegyetlen jó volt.. :D Így megismerkedtem pár velem korúval az utcából.. meg nagyjából az egész szomszédsággal :D Persze én voltam az újdonság,mindenki jött ismerkedni.. én meg csak próbáltam legalább pár szót megérteni abból amit karattyoltak.. :D Úgy indultunk neki a bulinak, hogy mondtam a Nénimnek, hogy viszek magammal kulcsot, hogy ha hamarabb haza akarok majd jönni.. :D na ennek az lett a vége, hogy ők már rég itthon voltak,amikor én haza találtam.. :D milyen szerencse, hogy kb 5 méter van a két ház között :D

Aztán szerencsére eltelt a várva várt két hét (ilyenkor én már 3 hete voltam itt) és megérkezett,Réka.Kimentem elé a Euston vasútállomásra.Nagy nehezen elcipeltük a cuccait hozzánk,mivel egy estét még itt aludt nálunk és csak másnap költözött az új Olasz családjához.Ebben is nagyon kedvesek velem,hogy mondták nekem, hogy bármikor elakarunk menni bulizni.. nyugodtan..és inkább aludjunk itt mind a ketten a Rékával,csak ne mászkáljunk egyedül a városban.Még az nap elmentünk körbe nézni itt Hounslow-ba,nem mintha annyi nevezetesség lenne,de azért a boltokat körbe jártuk..:) Különben az angol divat a mi szemünkkel szerintem eléggé más :D enyhén fogalmazva.. Olyan ruhát,amit otthon megvennék mondjuk olyan céllal,hogy sima hétköznapokon hordjam, pl.farmer,egyszerű polóval..na hát itt olyat nem lehet kapni :) De olyan összeszaggatott polót,amiből mindened kivan vagy felsőt, amin hatalmas kereszt vagy halál fej van..na olyat igen :D Ezenkívül nem nagyon látok, olyan nőt,aki hordana sport cipőt.. októberig topánka..onnan meg csizma.. :D Nem is ez a lényeg.. Utána este pedig elmentünk,első londoni bulinkba.Mivel nem tudtuk merre induljunk,ezért elmentünk a leghíresebb helyre :)) hova máshova, a Picadilly Circus-re.Amikor kiléptünk a tube-ból, már láttuk,hogy itt aztán lehet bulit találni..:D Hatalmas tömeg mindenhol..:))ezer ember.. ezernyi szórakozóhely.Kedves kis emberek állnak a tube kijárata előtt és szó szerint kapkodják össze az embereket :D Megkérdezik milyen szórakozó helyet keresel?milyen zenét akarsz?milyen embereket? :D és ha kiválasztottad, már mutatják is,hogy melyik az :)) Általában minden hova 10 font a belépő, ami nagyjából 3500 ft :SS és muszáj leraknod a kabátod,ami megint csak 2 font.Szóval nem olcsó dolog mulatni.Bent a szórakozó helyek tele vannak biztonsági őrrel,minden sarkon áll két "gorilla" oda figyelnek a biztonságra.. és 18 év alatt esély sincs bejutni.. Voltunk már azóta egy párszor bulizni és a tapasztalat azt mutatja,hogy angollal nagyon nem találkozol a bulihelyeken :)) Van mindenféle nemzetiség,de angol szinte a legkevesebb.Tényleg nem olcsó dolog bulizni járni,viszont itt lehet a legjobban ismerkedni,haverkodni.A baj csak az,hogy mivel éjfél után már nem jár a tube.. busszal kell haza menni.. ami nekünk úgy néz ki,hogy egy út a Trafalguar Square-re,onnan átszállni egy másikra és csak az hoz haza.Szóval amíg oda fele fél 40 perc az út vissza fele több, mint 2 óra :SS Itt muszáj elmesélnem a múltkori sztorinkat :D Múlt hét szombaton jöttünk haza a Rékával hajnalban és mint kiderült kicsit messzebbre keveredtünk a Picadillytől,mint azt gondoltuk volna és ahhoz,hogy feltudjunk szállni a buszra,ami elvisz a Trafalgar S-re kellett volna gyalogolni 3 km-t.Már pont a sírás kerülgetett, amikor egyszer csak megjelent egy 2 emeletes tipikus angol piros busz,aminek az elejére kivan írva h Trafalgar S. Gyorsan leintettük felpattantunk rá és kérdeztük a színes bőrű hatalmas arc buszsofőrt,hogy hogy kerül ez a busz ide.. mire röhögve mondta, hogy fogalma sincs merre van,mert eltévedt :D Na akkor bevillant, hogy ezt a hülyét tuti Anyukám küldte utánunk gondolatban,hogy ne legyen semmi bajunk :)) Mindenesetre a kedves fiatalember, ha nem is tudta merre van,azért minden szerencsétlent összeszedett az út mellől és végül valahogy kilyukadtunk a Trafalgar S-en :))

Most mennem kell angolra:)) úgy,hogy majd holnap folytatom :)))
Anna :D

Na igen furcsaságból van bőven, meg szerintem még lesz is.. :D Ami a legidegesítőbb, ezt már korábban is említettem az az , hogy a közlekedés mennyire drága... Ehhez nem lehet hozzá szokni. Úgy, hogy használom a kártyámat, magyarul ez a lehető legolcsóbb változata.. Így is ha elviszem a kisfiút reggel a suliba, ami nagyjából 15 perc séta 1,35 font a busz ami nagyjából 450 ft. Ha elmegyek este angolra, akkor oda fele még csúcs idő van 2,20 a tube, visszafele, már késő van akkor "csak" 1.60 ami megint csak az jelenti, hogy 1400 ft-ot elutaztam és a szomszéd kerületbe mentem csak.Az igaz mondjuk, hogy minden nagyon drága, de a közlekedés extrán.A múltkor angol után, az angolos csoporttal beültünk egy ilyen kis hangulatos helyre meginni valamit.. Én vettem magamnak egy WKD-t, ami nagyjából egy Bacardi Breezer-nek felel meg.. na és mind ezért fizettem 3,50 fontot, ami 1200 ft.. na mondom széép volt :D Ja és Magyar volt a pultos lány :P

A következő, amin nagyon meglepődtem: ugye azt már említettem, hogy járok nyelviskolába, sajnos nem volt Hounslow-ban szabad hely a nyelvsuliban úgyhogy Ealing-be kell járnom.Mondjuk így utólag ezt sem bánom mert egyrészt Ealing gyönyörű része Londonnak, másrészt nagyon jóó kis csapat gyűlt össze.Nagyon szeretek órára járni.Mikor először beléptem, leültem egy lány mellé, akivel megint csak elkezdtünk beszélgetni és a második mondatában kis is derült , hogy Magyar :DD úgy tűnik én valahogy vonzom őket :D És, amint később kiderült a csapatunknak több, mint a fele Lengyel.. és a legtöbben, már évek óta Londonban élnek, és még mindig nem beszélnek jól angolul.Azt mesélték, hogy ebben a kerületben annyira sok a Lengyel, hogy esélyük sincs megtanulni angolul, mert bemegy a boltba lengyel.. bemegy a bankba lengyel.. elmegy dolgozni lengyellel találkozik.Sőt mint így számomra utólag kiderült a tanárunk is az :D :P hát igen így valóban nem lehet könnyű.. A csoportunkról még annyit,hogy egy két emberen kívül szerintem nekem a legrosszabb az angol tudásom, de szerintem ez tök jó, mert így tőlük is csak tanulok..

Amit én még elég furcsának élek meg itt kint,hogy most először életemben büszke vagyok rá, hogy Magyar vagyok, de tényleg.Ezt még sosem tudtam elmondani magamról.. lehet bennem van a hiba... de tényleg most érzem először.A múltkor is amikor ültünk az angol órán a tanár külön kiemelte, hogy a magyar az egyik legnehezebb nyelv, ezt is elég jó érzés volt hallani.Azon kívül voltunk most már egy párszor bulizni a Rékával és mindig ha mondjuk,hogy Magyarok vagyunk,mindenki tud valamit mondani a nyelvünkön.. :D ez olyan vicces mert nem vagyunk egy nagy ország és mégis.. Ilyeneket tudnak általában, hogy igen ,nem , köszönöm, na és a legismertebb a b*zdmeg.. mondjuk ez lehet nem túl pozitív :)) De a múltkor találkoztunk egy olyan fiúval, aki például azt tudta mondani, hogy zöld a lámpa :)) fogalmam sincs ez honnan jött neki :D Ja és majd el felejtettem a "kisfiam" rábeszélt a múltkor, hogy játszak vele az új Fifával. Elkezdtük nézegetni a lehetséges csapatokat és ott volt Hungary is :D Na mondom akkor egyértelműen velük leszek.. és elkezdtünk játszani, nagyon jól megvan csinálva az egész.. :D A legjobb pillanat pedig az volt, amikor Dzsudzsák Balázzsal gólt rúgtam és megpróbálták kiejteni a nevét :)) Na most végre én nevethettem ki őket a kiejtés miatt.Amúgy olyan aranyosak a fiúk, bármit nem értek vagy rosszul értem addig mondják, magyarázzák ameddig rá nem jövök :)) Olyan viccesen nézünk ki, mikor a 8 éves gyerek magyarázza a 19 évesnek, hogy mi mit jelent :))

Szokatlan volt számomra pár dolog a házakkal kapcsolatban is.Itt minden utca, minden ház egyforma.Amikor először elmentem futni, majdnem eltévedtem.. :D az első napokban tényleg nagyon oda kellett figyelnem, mi merre van.Ezenkívül bent a házban padlószőnyeg van mindenhol.Szerintem ez annyira hülyeség, hogy ahova belépsz a házba, a koszos cipőddel,ott is padlószőnyeg van..De ez ilyen angol szokás...gondolom a hideg miatt..Ja igen és az ablakok kifele nyílnak :) és kapcsoló van a konektoron :D

Az időjárás, nem is olyan vészes, mint ahogy azt gondoltam volna.Mondjuk ha most otthon nyár 40 fok és napsütés akkor biztos nem viselném ilyen könnyen... de így , hogy tudom, hogy otthon is hasonló idő van, mint itt,nem olyan nehéz elviselni.Az eső pedig nem is esik, olyan sokat, mint ahogy vártam.Az mondjuk igaz,hogy néha elindulsz fényes napsütésben és mire elérsz az utca végére már szakad az eső, de ezt is meglehet szokni, a lényeg, hogy mindig legyen nálad esernyő.Amit persze én mindig itthon felejtek :D

Jajj és még az emberekről majdnem elfelejtettem írni.Itt ha meglát egy ismerős oda jön és ezt mondja: Hey, How are you? vagy Are you okey? vagy valami hasonlót és kb megy tovább :)) Nagyjából senkit nem érdekel, hogy valóban hogy vagy.. vagy ha többet akarnál válaszolni, minthogy fine,thanks valószínűleg meg  sem várná :D DE a kedvencem amikor valaki úgy köszön, hogy Are you alright? :) és megy tovább.. tehát ezt használja a hello helyett :))

Ezt a részemet is folytathatnám még nagyon sokáig :)) De ide a végére még leírom a legeslegfurcsább dolgot.Megszerettem Angliát.Sosem gondoltam volna,hogy egyszer ezt fogom mondani de tényleg megszerettem.Igaz, hogy hideg.Igaz, hogy esős de , ahogy Dóri barátnőm fogalmazott Angliának is megvan a maga hangulata és tényleg.Ilyen kis borongós, romantikus :) (én mondjuk pont nem vagyok az a romantikázós típus), de tényleg nagyon szép :)) Megint csak megtanultam, hogy soha ne mondd, hogy soha..:D mert én soha nem akartam ide jönni, maximum egy városnézésre.. és mégis most már mennyire szeretek itt élni.. :D

Anna :))



 

Mint itt kint elég sok mindennel a családdal is nagyon nagy szerencsém volt... amennyire elvoltam keseredve a végére, tényleg már szinte bár hova elmentem volna.. nem sokon múlt,hogy bevállaltam egy 18 hónapos kislányt, akinek az anyukája egész nap dolgozik..stb.. Mostani fejjel már nagyon tudom, hogy az mekkora hiba lett volna.. Ha nem irodán keresztül kezdesz aupair-kedni akkor nagyon vigyázni kell.. jó igaz az iroda is mellé foghat,de akkor legalább van kihez fordulni. Amióta itt vagyok, nem egy olyan aupair lánnyal találkoztam akik szegények nagyon csúnyán megszívták (sajnos erre nem tudok jobb szót :D )  Például, megismerkedtem egy nagyon kedves Német lánnyal a nyelviskolában.Nagyából ugyanolyan szituációban voltunk: vége a közép sulinak, nyelvet akar tanulni stb. Sőt ugyan azon az oldalon is találta a családot, mint Én , sőt a fogadó Anyukájával a Réka és én is beszéltünk korábban, mint utólag kiderült.. Na és olyan helyzetben van jelenleg, hogy van neki egy 2 éves iker párja és még egy 5 éves kislánya, aki ahogy ő fogalmaz maga az ördög :D Egész nap otthon kell lennie, semmi szabad ideje nincs, még hétvégén sem, és még kevesebbet is keres, mint Én vagy a Réka.Ja és még egy apróság, a lakásukban van két szoba amit a Nő rendszeresen kiad, most éppen 4 fiú lakik ott és velük meg kell osztania a fürdőszobáját.. :SSS

Szóval tényleg vigyázni kell, mert nem mindig van szerencséje az embernek... Visszatérve az Én fogadó családomhoz.Amint azt már írtam Indiaiak.. kicsit féltem az elején ettől.. nem mintha nekem lett volna bármi előítéletem, mert nem volt.. egyszerűen csak attól féltem, hogy nem ismerem a kultúrájukat, a vallásukat, az ételeiket... és rájöttem , hogy nagyjából semmit nem tudok az Indiaiakról. De ami itt fogadott, arról tényleg csak pozitívan tudok beszélni.Mikor megérkeztem, még nem voltak itthon a fiúk, mert pont nyaralásból értek haza aznap későn.. A ház eléggé pici,de nagyon otthonos, jól berendezett,szép és valami hihetetlen tisztaság volt.Míg az angol háznál, ahol az első egy hetemet töltöttem... ezt annyira nem lehetett elmondani... nagyon nem... :SS

Először is megmutatta a szobámat, egy nagyon pici szobám van, ággyal,gardróbbal,tükörrel és egy komóddal.Amire nekem itt szükségem van azt mindent megtaláltam benne :)) Ezenkívül még van a fiúknak egy közös szobája (ahol minden Arsenal-os , mert a fiúk imádják) a Nénimnek egy szobája, fürdő, nappali, konyha.Majd megérkeztek a fiúk.A 8 évessel egyből láttam, hogy jóban leszünk,nagyon aranyos, barátkozós, imád sportolni és nagyon ügyes mindenben.A nagyobb ugye 12 éves, hát őt nem tudtam hova tenni az elején... kicsit fura volt velem.. de erről majd még később.

Az első pár napban nagyon nagy segítség volt a játék :D A kisebb fiúval ha beszélgetni nem is sokat tudtam :) de rengeteget játszottunk.. mindenben benne volt és közben legalább nem kellett sokat beszélnem.. :D Nagyon vicces pont ez egyik blogban olvastam valamelyik nap, ahogy egy fiú írta, hogy amikor kijött Angliába úgy érezte, hogy valamennyire beszél angolul.. de a londoniak nem így gondolták.. :D Háát ezen én akkorát nevettem.. ugyan ez volt velem is.Úgy gondoltam, hogy valamennyire azért elbeszélgetek.. ja persze amikor a topikokat kellett felmondani angol órán.. de itt, amikor tényleg reagálni kell dolgokra azonnal stb. na ez nekem nagyon nehéz volt.. mai napig néha van vele gond.. de az elején...:S Mert, amit nekem mondtak, azzal már az elején sem volt nagyon baj, megértettem vagy maximum vissza kérdeztem.. de amikor már nekem kellett beszélni.. na az sokkal nehezebb volt.

Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy még így is ,hogy nagyon jó családnál vagyok, az első 3 nap az maga volt a pokol :D de tényleg.. Nem egyszer komolyan megfordult a fejemben, hogy jó most akkor én fogom magam és haza megyek.. Idegen emberek, idegen környezet, nem érted a nyelvet (amit egymás közt halandzsáznak pláne),minden nagyon idegen volt. Komolyan úgy éreztem magamat , mint az Édes Annában, amikor írta, hogy még a szagok is másak voltak.. és tényleg.. :D Ja igen és az üldözési mánia az itt a tetőfokára tud csapni, mivel kb mindig úgy éreztem, hogy tuti engem beszélnek ki...:D 

Viszont, ami nagyon jó volt , hogy a "Nénim" nagyon céltudatos, határozott, tudja hogy mit akar.Nem csoda én már a 7. aupair-je vagyok.De ez így jó már az első héten pontosan tudatta,hogy ő mit szeretne, mit vár el.. és ha én ezt csinálom, akkor maximálisan ő is meg tesz értem mindent.. és meg is tett.Ilyen apróságokért is nagyon hálás vagyok, hogy megvette nekem az Oyster Card-omat (az az a kártya amivel Londonon belül "olcsóbban" lehet közlekedni), vett nekem angol számot és az egyik régi telóját odaadta, hogy tudjam használni.Ezek lehet, hogy apróságnak tűnnek de az elején,még az ilyen kis dolgokat is nagyon nehéz elintézni egyedül.Szóval az első hetem ezzel telt megmutatta mit hol találok,eljött velem először a suliba, hogy biztosan odataláljak a gyerekkel,megmutogatott itt a környéken mindent..

Első utam a kondi terembe vezetett,hogy legyen mit csinálnom szabad időmben.Egy Gold's Gym nevű helyre fizettem be magam.. nem volt olcsó de szerintem nagyon megéri, mert aki tag az használhatja korlátlanul a termet,uszodát,jakuzzi-t,szaunát és bejárhat az összes órára, ami így megy napközben.Nagyon felszerelt és tényleg jó hely de szerintem az edzők, azok közel sem olyan képzettek, mint otthon.A második nap, amikor megérkeztem a konditerembe, egy kedves szőke lány mosolygott rám mikor beléptem.Megkérdezte,hogy vagyok honnan jöttem stb.. mikor válaszoltam neki,hogy Hungary,vissza szólj magyarul, hogy ja jóó akkor beszélhetünk Magyarul is,mert én is :D Na akkor kicsit leesett az állam.. Azóta már nem csodálkozom, ha Magyarral találkozom, mert rengeteg van itt kint. Ja igen és a kedvenc konditermes sztorim.. :D Valamikor még az első héten bementem, futottam és jó szokásomhoz híven, valami félelmetesen megizzadtam.. lekecmeregtem a futógépről és odajött röhögve az egyik edző, hogy látja jót futottam és így röhög rajtam, hogy mennyire izzadt vagyok.. én meg gondoltam mekkora arc leszek.. akartam neki poénkodni, hogy a Magyar lányok izzadnak.. ehelyett sikerült neki ezt beszólnom: Hungaryan girls are wet :)) Ami nagyjából annyit takar, hogy a Magyar lányok nedvesek :))) Igazából, ahogy kiejtettem a számon leesett, hogy mit mondtam :D de akkor már késő volt.. Úristen.. a csávó.. annyira kinevetett.. :DD

A környék.. na igen ezzel egy picit van kifogásolni való.. :D Hounslow-ban lakom ami London ilyen külrésze, ahogy itt hívják az Indiai negyed :)) hát igen túl sok fehér bőrűvel nem nagyon lehet találkozni :D Az első pár napban, olyan furcsa volt, hogy mindenki bámul.. :D enyhén szólva lerí rólam, hogy nem ide való vagyok.. És megint csak próbálok nagyon finoman fogalmazni de az Indiai férfiak igen csak bátrak... :D Most pénteken történt velem, hogy battyogok haza az iskolából, hátam mögül jön egy autó.. megáll, gondoltam akar valamit kérdezni, hogy mi hol van.. oda hajolok.. hatalmas mosoly a csávó fején.. és mondja, hogy megtudnám-e adni a teló számom.. :D én köpni.. nyelni nem tudtam.. mondtam neki, hogy nem :D erre ő: miért van barátod?? Hát legegyszerűbbnek érzetem azt a választ, hogy van.. :D ő meg mondta, hogy ja akkor bocsi.. és tovább ment :D Ez már csak,azért is vicces mert mivel a hátam mögül jött, ezért csak a hátamat láthatta:D

Úgy hogy szépen lassan elkezdtem beilleszkedni, megszokni a dolgokat... Egy napom az úgy néz ki, hogy reggel a kisebbik fiúval elmegyek a suliba ( a nagyobik egyedül megy..), haza jövök.. minimális házimunka ( maximum 1,5 óra).. így körülbelül 11-től szabad vagyok 4-ig. 4 órakor az anyuka hozza haza a gyerekeket, nekem itthon kell lennem de igazából semmi dolgom.. néha segítek a tanulásba.. néha a vacsiban.6 órakor vacsorázunk közösen, minden nap az Anyuka főz.. és valami hihetetlenül jókat.. nagyjából csak Indiai kaját eszünk.. de én nagyon megszerettem.. Jó mondjuk ha nem szeretném a fűszereset meg a csípőset lenne bajom.. de nekem nagyon bejött.. Vacsi után elpakolunk közösen, felmosok és 7-től megint csak szanad vagyok.Ezenkívül minden hétvégém szabad, de minden 2. hétvégén a fiúk az Apukájuknál vannak, szóval még csak itthon sincsenek.Na igen ezért érzem, azt hogy nagyon nagy szerencsém van.. A fiúk nagyon jól neveltek,szeretik egymást ( jó néha összeverekszenek és bömbölés lesz a vége,de ennyi belefér). Ja igen a nagyfiúval,azért akadtak problémák az elején.. De erről majd később :))

A lényeg, hogy túl kell esni a bűvös egy két héten.. ami nem mondom tényleg nagyon nehéz.. de aztán rájössz minden egyre könnyebb lesz és jobb.. Nagyon sok mindent akarok írni.. :D de majd azt hiszem egy másik alkalommal folytatom.. :D
Anna :D

Még Magyarországon a repülőtéren a nagy sokkban bámészkodtam, néztem honnan indul a gépem.. még felhívtam utoljára Apát és az Évit,Mamáékat.. ezt sikerült addig elhúznom, míg végül az utolsó utáni pillanatban értem oda a beszálláshoz és majdnem lemaradtam a gépről, mert elfelejtettem , hogy 20 perccel hamarabb be kell szállni :D Így a gépen sem találtam ablak mellett ülős helyet, pedig nagyon szerettem volna..Mondjuk igazából annyira izgultam , hogy körülbelül 10 percnek tűnt a több, mint 2 órás út.

A gépen elkezdtem beszélgetni egy nagyon kedves magyar férfival, aki sok értékes információval látott el, gyorsan amik így eszébe jutottak... Ő évek óta kint dolgozik, szóval azért tudott mondani hasznos dolgokat.Mikor leszálltunk akkor is nagyon rendes volt megvárta velem a csomagomat,pedig azért eléggé sokat kellett rá várnom.Itt volt egy eléggé vicces szituáció, mivel láttam , hogy jön a csomagom gyorsan odamentem lekaptam és indultam is volna, amikor is oda jött egy csaj , hogy az az övé.. és megnéztük a hátulját és tényleg az övé volt.. még jó , hogy mind ketten ráírtuk a nevünket :) A kedves Magyar fiatalembernek megköszöntem mindent és mivel tovább nem tudott segíteni, mert a buszokat nem ismerte...

Elindultam felfedezni Lutont.(már csak 20 percem volt a buszig szóval igyekeznem kellett) A hatalmas bőröndömmel és a kézipoggyászommal való közlekedés kicsit nehezebbnek bizonyult, mint azt hittem volna.. Miután a kis esetlen angol tudásommal sikerült megvennem a buszjegyet, már csak a buszmegállót kellett megtalálnom.. na ez sem volt egyszerű.. főleg , hogy rángattam magam után a bőröndjeim.Az emberek nagyon kedvesek voltak bárkitől bármit megkérdeztem az enyhén szólva kezdetleges angol nyelvtudásommal , mindenki nagyon szívesen válaszolt, ha tudott segített... Mire megtaláltam a buszmegállót elkezdett szakadni az eső.. egy kedves fiatal ember rám(a halálra rémült fejemre) nézett és csak ennyit mondott: "Welcome to England". Ohhh mondom köszi :D A busz laza másfél órás késéssel megérkezett és elindulhattam Northampton felé.

Órákon keresztül tartó utazás után végre egymás nyakába ugorhattunk, Rékával.. azt hiszem mikor megláttam akkor csillapodott a remegésem, ami a Liszt Ferenc reptéren kezdődött :)) Elindultunk haza fele a nem messze lévő kis falucskába, ahol lakott.A közlekedés valóban nagyon fura.. nehéz megszokni..a mai napig van úgy h majdnem elüt az autó, mert mindenhova nézek csak oda nem, ahonnan az autó jön :)) Az első nagyon durva dolog, ami felidegesített (mondjuk ez még most is idegesít ,csak éppen nem tudsz ellene mit tenni) az az ,hogy a közlekedés mennyire drága.Valami hihetetlen...Az,hogy a kis városból eljuss a még kisebb faluba ami nagyjából egy Esztergom-Pilismarót táv vagy még annyi sem 3,70 font ,ami nagyjából 1200 forint :SS de mivel valahogy el kell jutni, így muszáj.

Végül megérkeztünk a házhoz... nagyon kedvesek voltak velem.. szeretettel fogadtak.. mondták, hogy addig maradok, ameddig csak akarok csak találjak normális családot.. Az első pár napból amire a legjobban emlékszem az a fázás :DD Konkrétan azért már elég hideg volt, és mindenhol tárva nyitott ablakok egész nap.. majdnem megfagytam :) Aztán az első pár napomat a laptop előtt töltöttem és csak írtam és írtam a leveleimet.. reménykedve, hogy hamarosan lesz valami.. Tényleg nagyon kedvesek voltak.. de nem szerettem volna vissza élni a vendég szeretetükkel. Tudtam, hogy ez nem rajtam múlik, de elterveztem, hogy maximum egy hétig maradok.Amik nagyon furcsák voltak pl: nem zavarja őket hogy a kutya bent van és elég nagy kutya, ráadásul eléggé büdös is és simán ott fetreng egész nap a konyhába, nappaliban.Mivel mindenhol padlószőnyeg van így kutyaszőr van mindenhol, ami engem személy szerint nagyon zavart.Azon kívül ők a tisztaságra nem sokat adnak.. és most nagyon finoman fogalmaztam... Rólam azét tudni lehet, hogy nem igazán vagyok egy rendszerető ember.. sőőőőt.. de ez szó szerint sokkolt még engem is...

Lényeg ami lényeg 3 nap elteltével sikerült egyet skypolnom egy nagyon kedves, 40 éves, indiai, egyedülálló anyukával aki Londonban él  2 nagy fiával  egy 8 és egy 12 éves.Nem sok mindenről beszéltünk.. neki sürgősen kellett valaki, nekem sürgősen kellett család, szimpatikusak voltunk egymásnak és már vasárnap költözhettem... tökéletes... 

Kutyasétáltatásaink és hatalmas beszélgetéseink alatt sikerült kitalálnunk Rékával, hogy neki is Londonba kell jönnie, mert ez a falu téma nagyon ellehetetleníti az angliai kint létét..(ilyenkor még csak ötlet szinten merült fel a család váltás).

Érkezésem utáni következő vasárnap terveim szerint indulhatott a költözés.Ami az én esetemben megint csak nem volt esemény mentes :D Összeszedtem a kis csomagjaimat, könnyes búcsút vettem Rékától és a National Express járatával elindultam a Heathrow-ra, mert oda beszéltük meg a találkát.Amint elindult a busz éreztem , hogy pont ebben a percben ünnepelhetem meg a hónapban, hogy nő vagyok:SS Ez csak azért volt eléggé kellemetlen,mert egy jó 3 órás busz út várt rám.. Életem leghosszabb 3 órája volt.. :SS

Mikor beértünk a Heathrow-ra enyhén szólva leesett az állam... 5 terminálja van... és eddig is tudtam, hogy nagy de hogy ennyire... Engem az 5-ös Terminálnál várt a "Host Mother' -em :D csak hogy ez sem bizonyult egyszerűnek.. Leszálltam a buszról elkezdtem bolyongani elsődleges célpontnak a WC-t vettem azt még sikeresen meg is találtam...De miután behúzkodtam az összes cuccomat a kis kabinkába.. mert nem mertem kinnt hagyni.. akkor már csörgött a telefonom, hogy merre vagyok, és hogy siessek , mert lejár a parkoló jegye.. na hát az angol tudásom telefonon keresztül valahogy még jobban eltűnt :SS teljesen kétségbe voltam esve mert alig értettem.. hebegtem habogtam össze vissza.. végül megmondták, hogy a parkoló lentebbi szinten van úgy, hogy a csomagjaimat huzkodva levergődtem a liftel.. Nem találtam őt sehol.. Na itt jött el az a pillanat, hogy most leülök és elbőgöm magam és megvárom amíg Anyukám értem jön :)) Aztán megint csak nagy levegő.. tovább indultam.. megint hív.. na itt már kiderült, hogy ő nem a rendes parkolóban vár, hanem a tető parkolóban... Éééés végre megtaláltuk egymást... úristen hatalmas kő esett le a szívemről.. Ráadásul nagyon szimpatikus, nagyon szép nő... Éreztem, hogy jóban leszünk :D

Éss itt 2012 09 02-án elindultam az új Londoni életem felé :))