Huu most nézem a dátumokat, már megint jó sok idő eltelt, hogy nem jelentkeztem.Ennek megint csak hasonló okai vannak, mint a múltkor.Mivel a visszaszámlálás nem, hogy elkezdődött de már tombol bennem, ezért mostanában a gondolataimat eléggé Magyarország foglalja le.Most, hogy már tényleg csak 12 nap van hátra, hogy felüljek a kis buszocskámra, már nem nagyon tudok mivel foglalkozni.Ráadásul kedvenc kalandortársam, Réka itt hagyott engem szombaton :(( (mivel az ő családja olasz, így az elkövetkezendő két hetet Milánóba tölti velük) Így karácsony előtt azért már nagyon rossz, hogy még ő sincs itt.De ahogy mindenki mondogatja nekem mostanában, már tényleg nincs sok hátra.. :D
Az utóbbi időben különben már minden a haza menetel körül forgott.Rékával próbáltunk beszerezni egy két ajándékot.Persze csak amennyire a pénz tárcánk engedi.Múlt héten pedig ellátogattunk a Winter Wonder Land-be.Ezt a kis téli "világot"a Hyde Parkban építik fel minden télen.Már nagyon vártam, hogy elkészüljön, mert kíváncsi voltam rá.Aztán múlt hét szombaton eljutottunk, persze fényképező gépet elfelejtettünk vinni.. mert hát minek megörökíteni az emlékeket?! :SS Nagyon jól néz ki, mondjuk kicsit furcsa, mert nem tipikus karácsonyi vásár hangulata van.Inkább olyan, mint hogyha egy hatalmas sörfesztivált összekevernénk egy karácsonyi vásárral :)) Anyukám biztos azt mondta volna rá, hogy milyen gagyi :) Hát itt volt a beszélő fától elkezdve hullámvasút,jégkorcsolya pálya,vásárosok,kajáldák,forralt borosok és még sorolhatnám :D Mondjuk némelyik része tényleg picit kommersz, de nekem nagyon tetszett.Minden sarkon másfajta élő zene ment, de volt olyanis ahol meg ilyen rendes disco :)) Csak hát ami kicsit idegesítő, bár azt hiszem karácsony körül ezt nem lehet kikerülni, hogy rengetegen voltak... de tényleg olyan szinten, hogy volt olyan része, ahol szabály szerint megmozdulni nem lehetett.
Láttam facebook-on is meg mindenhol képeken, kiírásokon, meg sokan mesélték is, hogy otthon már van hó.Hát kicsit összeszorult szívvel hallgattam, mert itt hónap nyoma sincsen.Sőt mesélte a Nénim, hogy itt ha leesik pár centi hó, akkor bezárják az iskolákat, törlik a repülőgépeket, megbénul a forgalom és még sorolhatnám.Különben az idő is sokkal enyhébb, mint otthon.Most szombaton is simán végig mászkáltunk egy napot úgy a városban, hogy kétszer ültünk be melegedni (de akkor is inkább csak az éhség, meg szomjasság miatt), és különösebben nem fáztunk.A mostani szombatomat új kalandortársammal töltöttem, Vikivel, akit én még eddig konkrétan nem ismertem, bár korábban már találkoztunk egy buliban.Ő is aupair ként jött ki szerencsét próbálni.Kezdeti sokk hatások után.. mert azért az is akadt bőven (pl: a házban uralkodó 18 fok vagy hogy néha kong a hűtő az ürességtől) most már kezdi jól érezni magát idekint :) Bejártunk nagyon sok helyet szombaton, Én ugyan már voltam ezeken a helyeken, de mindig jó érzéssel tölt el végig sétálni Londonon és azt érezni, hogy nem csak turistaként járhatom végig, hanem itt élek.A karácsonyi világítás pedig mindenhol csoda szép :)
Itt novemberben volt egy két esemény, amikor megtapasztalhattam, hogy néha milyen nehéz is itt lenni.A Papának volt egy műtéte november végén.. Persze tudtam, hogy minden rendben lesz, de azért nagyon rossz volt h nem lehettem otthon, nem látogathattam meg a kórházban.A műtét napján nem csináltam mást mint a telefonomat szorongattam és vártam, hogy végre megszólaljon.Ahogy lennie kellett tényleg minden rendben ment, mostanra már szinte fut :D De azért ilyenkor extrán megérzi az ember, milyen messze is van az otthontól, a szeretteitől.
Már a januári teendőkön is jártatom a fejemet, mert abban biztos vagyok, hogy az otthon eltöltött 2 hét az nagyon hamar el fog repülni és azért előre is kell gondolni.Már korábban írtam, hogy ha visszajöttünk szeretnék dolgozni hétvégente, ez sok szempontból jó lenne. Nyilván a pénz keresés miatt is,de mondjuk nem ez a fő oka.Hanem inkább az ottani nyelvtanulás is.Mivel így az oké, hogy a családdal itthon, már semmiféle probléma nincs, mmint a kommunikációban.De itthon, ez egy adott szókincs, adott dolgok.. tehát egy idő után nagyon nem ad lehetőséget a fejlődésre.. és azért még bőven van hova fejlődni.Ugye a munka szerzéshez kell, hogy legyen egy úgynevezett NI number nek, nekem volt is interjú időpontom, amit sikeresen elfelejtettem.. jellemző... úgyhogy kellett kérnem még egyet, kaptamis január 7-re.Aztán onnantól számítva 1-2 hét, megjön és indulhat a munka keresés.
Még a fiúkról akartam írni, hogy nagyon durva, hogy mennyire megszerettem őket.Az elején úgy gondoltam, hogy nem sok kapcsolatom lesz velük.De aztán ez teljesen megváltozott.Nagyon szeretem őket, meg szerintem ők is engem.Van néha néha, amikor egyedül vagyok velük esténként vagy egy-egy délutánt és amellett, hogy nagyon jól viselkednek, poénkodni is és játszani is nagyon el lehet velük.Tényleg jó érzés, hogy inkább érzem magam a tesójuknak, mint a nanny-üknek.
Úgyhogy szépen telnek a napjaim.Lélekben már készülök a nagy útra.. mert azért az a 27 óra nem lesz semmi.. bár már annyira várom, hogy lehet hip-hop el fog telni.Mondjuk abban biztos vagyok, hogy a leghosszabb a magyar határtól Budapestig tartó út lesz :) 12 nap.. el sem hiszem.. Már lassan 4 hónapja, hogy nem voltam otthon, a múltkor skypon keresztül bementem azaz bevittek a szobámba, olyan fura volt látni a kis kuckómat :)) Már nagyon várom, hogy a saját ágyamban aludhassak, bár az biztos, hogy sokat nem fogok aludni.Az otthon létnek minden pillanatát kiszeretném élvezni :)) és ki is fogom :)